Jane - Fiúkollégium
Posted by csildicsildi | Filed under Uncategorized
Mind két patámat feldobtam a dohányzóasztalra, majd hátradőltem a kanapémon. Nagy kortyban löttyent ki a Bourbon az üvegből a vizespoharamba, mikor megcsörrent a telefonom. Ránéztem a kijelzőre, ami Dínó nevét írta ki.
„Ki más lenne?” – röhögtem fel hangosan egyedül a szobában, majd a zöld gombra nyomtam.
„Helló T-rex, mi a helyzet?”
„T-rex? Ez az új becenevem?” – kérdezte sátáni kacajjal a túloldalon.
„Akár ez is lehetne.” – válaszoltam kedvesen.
„Remélem, hogy a harmadik lábamra gondolsz. Akkor bóknak veszem.” – viccelődött.
„Veheted bóknak, szivi.” – mondtam huncut hangon.
„Ezt már szeretem.”
„Miért hívtál? Meló van?”
„Ja, úgy is mondhatjuk.”
„Na, munka vagy van, vagy nincs. Másképp ezt nem lehet mondani.”
„Akkor meló van, drágám.”
„De jó, már úgy is ki vagyok éhezve, mint a szemét. Mi az, mondjad!”
„Hát…felhívott pár srác, egy elit fiúiskolából. Kollégisták.”
„Hm, eddig jól hangzik. Tovább!”
„Nagyon nincs tovább. Mivel fiúiskola, ahol csak fiúk vannak, lány egy szál se, így a kis tökösök ki vannak éhezve egy kis punciszagra. Felhívtak, hogy tudok-e segíteni rajtuk. Én természetesen igent mondtam, s rögtön hívtam is a legjobb csajomat.”
„Nagyon helyes. Örülök, hogy engem hívtál.”
„Te vagy a kedvencem, ki mást hívhattam volna? Te vagy a legalkalmasabb erre a titkos küldetésre, Bond, Jane Bond.” – mondta röhögve.
„Titkos küldetés? Miért annyira titkos ez?”
„Nos, mivel nő nem mehet a kollégiumba, így be kell, hogy szöktesselek az ablakon.”
„Most ez komoly? Bujkálni kell, hogy dughassanak egy jót?”
„Igen, mert ez ilyen vallásos iskola, vagy mi a picsa.”
„Nekem nyolc. Elviszel majd?”
„Szeretnéd?” – kérdezett vissza aranyos hangon.
„Persze, hogy szeretném.” – feleltem, miközben kortyoltam egyet a pohárba, miután hangos élvezethez hasonló hangot adtam ki.
„Csak nem iszol?”
„De! Iszok.”
„Ez nem jó reklám, hogy Bourbon szagú pofival állítasz oda. Meg amúgy is, mostanában túl sokat iszol, nem gondolod? Kezdek aggódni miattad.”
„Anyád! Nem is iszok sokat, meg amúgy sincs semmi közöd hozzá. Útálom, ha irányítani akarsz. Mondd inkább mikorra jössz értem, és fejezzük be ezt az értelmetlen hablatyolást.”
„Nemsoká ott vagyok érted.”
Mielőtt válaszolhattam volna, lebaszta rám a telefont. Értelmetlen pofával magam elé emeltem a készüléket, és bámultam.
„Most komolyan ennyire bepukkadt? Barom!”
Ledobtam magam mellé az immár üres poharat és felöltöztem. Odaléptem a gardróbhoz és válogatni kezdtem.
„Ez jó lesz!” – jelentettem ki, miközben kiemeltem egy piros csipkés fehérnemű együttest és egy igen mini szintén piros rucit.
„Vegyek combfixet is? Az már túlzás lenne, helyben elélveznének.” – mondtam magamnak szemeimet forgatva.
Felöltöztem és vártam Dínót. Másfél óra múlva meg is érkezett, de nem jött fel, csak dudált egyet a ház előtt. Kihajoltam az ablakon, és lekiabáltam neki.
„Ennyire kibaszott nehéz felmászni, seggfej?”
Egy szót sem szólt, pedig ott álltam még egy darabig, várva a reagálására. Megunva az egészet, becsuktam az ablakot és lementem hozzá. Beültem az autóba, ahogy teljes kuss volt, egészen addig, míg oda nem értünk.
Sok fával és bokorral körülvett csapáson keresztül mentünk a kollégiumig. Erdő vette körül a hatalmas épületet, ami nagyon hasonlított valami várféleségre. Dínó leállította a kocsit, lekapcsolta a fényszórókat és ültünk egymás mellett, csendben. Csak nézett maga elé, én meg rá. Nem szólt semmit, csak bámulta a bejáratot, meg az óráját.
„Most mire várunk?” – kérdeztem.
„Hogy minden lámpát leoltsanak, arra.” – mondta morcos hangon.
Kis szünetet tartva rátámadtam.
„Most mi a faszom bajod van?”
„Semmi.” – felelte flegmán.
„Ezt nem hiszem el baszdmeg! Kibaszottul nem a te életedről van szó. Miért érzel kényszert, hogy engem ellenőrizgess, és figyelmeztess? Nem értem, mi a tökömért kell belepofáznod az életembe. Így is el van baszva, nem mindegy, hogyan baszom el még jobban?”
Nem szólt semmit egy darabig, majd rám morgott.
„Miért kell belepofáznom az életedbe? Mert szeretlek, azért! Ilyen rohadtul leszarod, hogy esetleg van, aki érted is aggódik? Vagy aki tényleg szeret, tiszta szívéből?” – miközben ezeket mondta a kormányt buzerálva, szája enyhén sírásra hajlott.
Kiszálltam az anyósülésről, és bebasztam az ajtót hangosan. Néhány ablak újra világítani kezdett az épületben, s láttam, ahogyan egy fekete, köpcös alak kinéz az ablakon. Még jó, hogy sűrű bokor vett minket körül. Csak álltam csípőre tett kézzel, és nagyokat szuszogtam mérgemben. Először nem értettem mire akar céloz Dínó. Többször is nagyokat szívtam a friss éjszakai levegőből, majd lehajtottam a fejem. Később, megnyugodva, kitisztult fejjel átmentem a kocsi másik oldalára, kinyitottam a Dínó felöli ajtót, s bemásztam az ölébe a szűk ruhámban. Karjaimat finoman a nyaka köré csavartam, majd próbáltam felvenni vele a szemkontaktust. Ő csak ült, hátradőlve az ülésen, lehajtott fejjel. Egyik keze az ajtó kilincsén, a másik a kéziféken volt. Nem ért hozzám, ami rosszul esett. Talán most tényleg komolyan megbántottam, de mind a kettőnknek igaza volt valahol. Megemeltem az állát, arra kényszerítve, hogy nézzen rám. Nyakamat kicsit behúztam, testemet pedig begörnyesztettem. Hatalmas kiskutya szemeivel rám tekintve, a legmélyebbről fakadó bántódást sugározta felém. Felhúztam az ablakot, és lassan közelíteni kezdtem a szájához.
„Ne csináld, most haragszom rád.” – mondta, miközben lassan lecsukta a szemeit, lassú fejrángatás mellett.
Nem törődve a dologgal finoman megcsókoltam puha ajkait. Kisebb puszikat nyomva szájára, lassan feléledt, és átkarolt szorosan. Fejét a mellkasomnak támasztotta. Derekamról hatalmas lapáttenyerei lejjebb vonaglottak a farpofáimra, ahol heves simogatásba kezdtek. Helyes fejét szorosan fogtam, s a hajába szuszogtam. Magamban elgondolkozva, biztos voltam benne, hogy az irántam érzett szeretete és szerelme részemről is viszonzott. Tarkóján keresztül haladva végigsimítottam erős vállait, majd ingjét egy mozdulattal letéptem. Izomtól feszülő teste olyan volt, mint egy óriás gorilláé, csak kevesebb szőrrel. Lazán megpaskoltam a mellkasát, majd a hasán lefelé haladva kibontottam eredeti bőr övéből. Drága farmernadrágjának cipzárját lehúzva kiemeltem büszkeségünket. Ő ügyesen félrehúzta a bugyimat, s becélzott. Halk hangokkal bíztattam, hogy tolhatja beljebb cuccosát. Teljesen egy hullámhosszon voltunk mind a ketten, fél mozdulatokból is megértettük, mit akar a másik. Odadugta az orrát a nyakamhoz, és figyelmeztetett.
„Mindjárt elmegyek.” – majd nagyon szuszogott.
Úgy hullámzott a testem, mint egy igazi kígyóé. Fülcimpám végét egyre erősebben harapdálva, fenekemet egyre jobban dobálva készült fel a nagy durranásra. Én még közel sem voltam az orgazmushoz, mégis örömmel töltött el, hogy láttam, mennyire élvezi. Már nem is volt fontos, hogy én is az aktus végére érjek. Lehajtott szemhéjaira apró cuppanós puszikat szórtam, ujjaimat pedig beletúrtam a hajába. Éreztem, ahogyan lüktet bennem Dínó, majd erőteljesen kilövell. Lábait nem tudta hova pakolni, csak rángatta össze-vissza. Néhány másodperc elteltével felemelte kobakját és rám nézett ennivaló szemeivel. Mosolyra ívelt szájjal mondta ki azt a szót, amit minden nő hallani szeretne a párjától.
„Szeretlek!” – majd puszit adott a melleimre, egyenként.
Leszálltam róla, majd megtöröltem magam alulról. Míg öltözködött, ültem mellette és hirtelen könnyes szemmel kinyögtem én is felé.
„Én is szeretlek, Dínó!”
Közösen mosolyogtunk egymásra, elégedett arckifejezéssel.
„Miért nem lehet ez így mindig?” – kérdezte, miközben a kezemet fogta.
„Nem tudom. Azt mondják semmi sem lehetetlen.” – feleltem optimistán.
„Semmi.” – mondta, majd a kollégiumra nézett a szélvédőn keresztül.
Már egy ablak sem sikoltozott telített fénnyel megvilágítva.
„Ideje menni.”
„Tudom. Megyek.”
„Harmadik ablak jobbról. Állítólag kiraktak egy alsónadrágot is, hogy odatalálj.”
Fejemet felé fordítottam, s megpróbáltam visszafojtani a bennem felrobbanó röhögő görcsöt. Csak fura torokhangok csúsztak ki, amire ő is odafigyelt. Mind a ketten próbáltuk visszafogni a bennünk robbanó bombát, de hirtelen szabad utat tört magának. Hangosan, egymás felé fordulva nevettünk, mint két hülye kisóvodás.
„Ez annyira béna.” – próbáltam kinyögni, hangos hahotázás közepette.
Ő is csaj nevetett. Tényleg boldog volt mellette.
„Na menj, mert aztán holnap nem bírnak felkelni.”
Ez után a mondata után, minden kiszakadt belőlünk, és még hangosabban röhögtünk. Nagy nehezen, kín keservek közt kimásztam a kocsiból, és elindultam a fiúk ablaka felé. Lábujjhegyen topogtam a betonon, hogy a magas sarkúm ne keltsen zajt. Odaérve az épület sarkához, ahol már füves avar volt, nekitámaszkodtam a falhoz, s kezeimet úgy kulcsoltam össze, mintha fegyvert tartanék. Megjátszott tekintettel Dínóra néztem, s láttam, ahogyan a hasát fogva röhög az Camaro-ban. Én sem fogtam vissza a nevetést, de csak halkan mertem kuncogni, nehogy lebukjak. Félbeszakítottam a játékunkat, és el kezdtem keresni az ablakot. Elég sötét volt, nem égett semmi lámpa, így nem sokat láttam. Hosszas keresgélés után, megakadt a szemem egy kopott bokszeren, ami az egyik ablak külső kilincsére volt akasztva. Szerencsére az ereszcsatornától nem messzire volt a bejárat, így azon felmászva, bekopogtam az üvegcsodán. Nem láttam be, mert ott is homály volt. Kis idő múlva egy alak jelent meg a szobában, aki zseblámpával kezdett botorkálni. Utat nyitva beljebb engedett. Szűk ruhámban próbáltam széjjelebb tenni a lábaim, hogy bejuthassak, de csak felakadtam valahogyan egy szögben, ami a párkányra volt beverve.
„A kurva életbe, az új ruhám.”
„Csssss!”- hangzottak fel a fiúk, kánonban.
„Bocsi.” – kértem elnézést suttogva.
A srác, aki a zseblámpát tartotta, odament az ajtóhoz, halkan kinyitotta, kinézett, majd kulcsra zárta.
„Tiszta a levegő.” – szólt a többinek.
„Engedjétek le a pokrócokat.” – utasított egy hang.
„Oké.” – szólalt meg egy másik.
Én csak álltam tök sötétbe, nem látva semmit, s hallgattam a fiúk hangját. Mire feleszméltem, már világos volt a szobában, a zseblámpát pedig elzárták. Mögöttem az ablakok el voltak takarva, gondolom, hogy ne szivároghasson ki a fény. Még az ajtó alatti résbe is dugaszoltak valami anyagdarabot. Így elnézve, tényleg kemény suli lehetett. Előttem álltak mind a hárman. Fiatalok voltak, talán tizennyolc, tizenkilenc évesek lehettek. Alaposan végigmértek, és tátott szájjal taposták a padlószőnyeget, ami régóta alattuk porosodhatott.
Mindannyian vékony testalkatúak voltak, talán az egyik kicsit izmosabb testtel rendelkezett. Egyikük szemüveget viselt, bamba szemeit eltakarva. Haja világosbarna volt, szemei pedig égszínkékben pompáztak. Elég magas is volt. A mellette álló fiatalember volt a kicsit izmosabb, azt hiszem ő tartotta a zseblámpát. Igazi macsós kinézete volt, azzal az igazi rosszfiú ábrázattal. Fekete mintás pólót viselt, szűk farmerral. Haja az égbe merészkedett, mint aki a kettőhúszba nyúlt. A harmadik srác, kockás flanelingben tapasztotta hatalmas barna szemeit a melleimre. Ő koptatott farmert viselt, tornacipővel, aminek az egyik fűzője ki volt oldozva. Számomra ő volt a legszimpatikusabb. Nagyon helyes képe volt. Síri csendben állt egymással szemben egy nuni és három kuki. Egyikőjük sem mert lépni.
„Kezdődhet a buli, fiúk?”
„Aha.” – válaszolta az egyik, miközben kicsordult egy kis nyál a szájából.
Hátranyúltam, és lehúztam a ruhám cipzárját. Leemeltem vállaimról a pántokat, s lassan kibontottam magam belőle. Odaléptem a flanelinges sráchoz, leguggoltam, s kioldottam a cipője másik felének fűzőjét is.
„Erre nem lesz szükség.” – mondtam felé, miközben megsimogattam az arcát.
A másik kettő, csak mosolyogva nézett ránk.
„Jane vagyok.”
Tekintetemet az első srácra irányítottam, kéve, hogy mutatkozzon be, majd haladtam végig rajtuk.
„Helló, Mike.”
„Steve.”
„Cody.”
„Helyesek vagytok, mind a hárman.” – mondtam, mosollyal az arcomon, hátha kicsit ellazulnak.
Szétnéztem a szobában, s láttam, hogy a három egyszemélyes ágyakat összetolva vártak rám. Leültem a szélére egy szál fehérneműben, s megpaskoltam magam mellett a takarót. Félve körém ültek, fülig érő szájjal.
„Azt csináltok velem, amit csak akartok.”
Hirtelen jött lányzavarukban, nem tudták, ezt hogyan is értsék. Kezdésképpen megragadtam Cody combjait, majd felfelé csúsztatott kezeimnek nem parancsolva, rámarkoltam féltett ékszerére. Közelebb hajolva számat odanyomtam az övéhez, majd hevesen lesmaciztam. Finom, meleg és érintetlen volt, mint egy ma született bárány. Steve, kedvet kapva látványunktól csatlakozott, s mögöttem ülve rám fogott két izmosabb kezével. Finoman simogatni kezdett, tüsis fejét hozzám dörgölve. Mike zavaros tekintettel nézelődött a szobában, mintha nem látta volna még elégszer. Odaléptem hozzá, megfogtam a kezét, majd az ágy közepére húztam. Magamra ráncigáltam, a tenyerét, pedig lassan toltam végig hosszú combomon. Cody és Steve, hevesen ledobálták a ruháikat, majd az ágyra másztak. Mellém feküdtek, egyik a mellemet, másik a számat puszilgatta. Mike, még mindig nem volt teljesen felszabadulva, így kezemben tartva az irányítást, levetkőztettem. Úgy éreztem, nem tud magával mit kezdeni. Elég félénk, s zárkózott fiúnak látszott. Ledobtam magamról, az ágyra fektettem, majd nadrágját lehúzva a számba tessékeltem virslijét. Elég nagy szerszámmal rendelkezett kora ellenére. Nagyra nyitott szájjal pucsítottam felette. Steve mind eközben a lényegre tapintva, benyúlt a két lábam közé. Vastag, középső ujját szorosan odanyomva mozgatta csiklómon, míg Cody alám bújva, teljes beleéléssel cuppogott emlőimen. Steve nem bírva magával lehúzta a bugyimat, amit nyálban úszó nyalintások követtek hátulról. Hosszan, finoman nyalogatott, mint egy édes nyalókát. Jelezve neki, mennyire jól esik, egyre jobban toltam hátra a csípőmet. Bal kezemmel Mike szerszámát támasztottam, jobbal pedig Cody fejét szorítottam magamhoz. Steve fenekemet teljes erőből szétfeszítve dugdosta belém a nyelvét. Ettől nagy leheletözönt zúdítottam Mike-ra, aki egyre jobban élvezte munkámat. Megragadtam Cody fejét és a számhoz emeltem. Fél szemmel láttam, hogy ő közben magát izgatja. Melleim közé bedugtam Mike férfiasságát, amit szorosan fogságba ejtettem. Steve, nagyra dagadó falloszával hátulról kezdte a támadást. Ajkaival eközben kikapcsolta a melltartómat, s mint egy ordító vérfarkas kezdett el harapdálni, ahol csak ért. Mike sem bírt magával. Kihúzta magát melleim közül, s másik nyílásba hatolt, tövig.
Cody nyelvét ficánkoltatva a számban, vette fel az ugráló ritmust. Később felegyenesedett, és egyetlen szabad nyílásomba gyömöszölte farkát. Hajamba belekapott, amit erősen ráncigált. Belülről nyögtem, ami szinte fájt, de hangot nem tudtam kiadni. Cody oly annyira beleélte magát a helyzetbe, hogy egyre mélyebbre jutott a torkomban. Már szinte öklendeztem, de nem nagyon zavarta, majd egy orbitálisat a torkomba spriccelt. Hirtelen elkaptam a fejem, és a szám elé raktam a kezem, mint aki köhögni akar. De nem köhögés volt az, hanem temérdek mennyiségű ondó, ami gyomromba lejutva azonnal visszajött. Ujjaim között kilövellve erőszakolt magának utat egy kis gyomorsavval egyetemben. Magamat szégyellve támasztottam magam négykézláb. A fiúkat nem érdekelte, mi történt velem, folytatták a munkát. Folyamatosan váltogatták a pozíciójukat. Felváltva markolásztak, döftek, nyaltak, ujjaztak, csókolgattak. Teljesen leszívták az energiámat, csak feküdni tudtam. Tisztába voltak vele, hogy ők fizetnek, így nem is számítottak arra, hogy esetleg ellenkezhetek, főleg miután a tudtukra adtam, hogy bármit csinálhatnak velem. Kihasználták az alkalmat, teljes mértékben. Kisebb félkört kialakítva rátérdeltek az ágyra. Mike jobb oldalon, Cody a balon, Steve pedig középen. Steve farkát benyomtam a számba, a másik kettőjét pedig kezeimmel markolásztam, míg el nem élveztek mind a hárman, rá az arcomra. Ennyi nem volt elég nekik, még éheztek a testem nedveire.
Kifáradva ledőltünk az ágyra és nagyokat szuszogtunk egymásra. Cody felkelt és az egyik íróasztalhoz totyogott lógó pöccsel. Egy dobozból kivett némi pénzt és a kezembe nyomta.
„Csak ennyit tudunk adni.” – mondta bánatosan, mint aki szégyelli magát.
Megsajnálva visszaadtam a kezébe a pénzt és megdicsértem őket, hogy nagyon jól teljesítettek.
„Költsétek valami hasznosra.” – nyögtem oda.
Csak mosolyogva állt, amit egy vállsimogatás követett.
„Köszi.”
„Ugyan.” – legyintettem.
Felhúztam a ruhámat, a fehér neműmet csak úgy összegyűrtem a kezemben.
„Sziasztok fiúk, mennem kell.”
Visszhangozva visszaköszöntek. Steve és Mike ugyan úgy feküdt az ágyon, ahogy ott hagytam őket. Rám se néztek, csak integetni tudtak.
Cody tisztelettudóan felhúzta az ablakot, és kisegített rajta, majd bezárta mögöttem. Mire talajt érintett a lábam, már sötétség uralkodott a szobában, és a pokrócok is eltűntek, ahová felszerelték őket. Sunnyogva lépkedtem a nedves talajon, mikor egy árnyékot pillantottam meg magam előtt.
„Segíthetek?” – kérdezte tőlem meglepődötten.
Csak hezitáltam, nem tudtam mit válaszoljak. Negyven év körüli magas férfi volt, barna színű, kord egyenruhában. Haja ketté volt választva, borostája pedig hosszan ágaskodott orcáján.
„Mr. Franethic a nevem, itt tanítok történelmet. Mit keres itt ilyen későn?”
Alaposan szemügyre vett, s hiányos öltözékem komoly gyanút keltett benne. Felnézett a fiúk ablakára, s mérges ábrázattal morgolódott.
„Ezt nem hiszem el! Kérem, mondja, hogy nem ezek miatt a fiúk miatt jött ide.” – szemöldökét erősen ráncolta.
Nem feleltem neki, mivel nem akartam a srácokat szarba keverni egy kis szórakozás miatt. Okos ember volt, s számára hallgatásom, egyértelmű választ jelentett. Megfeszített testtel kilépett a sötétségből, s elindult a kollégium bejárata felé. Hirtelen megragadtam a karját, visszarángatva a sötétségbe. Nagyot nyeltem, és próbáltam megmagyarázni a helyzetet.
„Nézze! Tudom, mennyire szigorú ez az intézmény. Vagyis, nem tudom, de sejtem. Tisztába vagyok vele, hogy a fiúk nagyon nagy büntetést kapnának e miatt a lépésük miatt, de kérem, most az egyszer nézze el nekik. Fiatalok, szeretnének szórakozni, és tudja, hogyan mondják, a tiltott gyümölcs a legfinomabb!”
Végig felfelé nézett, és az ablakot leste. Látszott a szemében a düh, mégis volt egy szikrányi esély, hogy elfelejtse a dolgot. Lassan rám nézett és így felelt.
„Talán megoldható.” – mondta, miközben övét kapcsolta ki, majd nadrágsliccét húzta le.
Tags: blog, csildi, csildicsildi, Erotika, jane, kamaszok, Napló, orgia, Szex, tini, történet, Trágár
Jane - A majdnem tökéletes bombanő!
Posted by csildicsildi | Filed under Erotika
Este felhívott Dínó a segítségemet kérve egy fontos ügyben.
„Megtennél nekem egy szívességet, drágám?”
„Fogadjunk, megint valami szarba keveredtél.”
„Nem, nem. Teljesen másról van szó, mint amire gondolsz.”
„Egy újabb munka?”
„Nem.”
„Akkor bökd már ki végre.”
„Az egyik lányom nagymamájához, úgy mintha az unokája lennél.
„Mi van?” – vágtam közbe.
„Nem rég halt meg a csajszi, de nem tudja. Elég beteg szegény és nem akarom ilyennel még jobban felbaszni az agyát. Félek, hogy belehalna. Mindig én vittem látogatóba, a nagyi nem tudja, hogy utcalány volt az unokája.”
„Most ez komoly? Azt sem tudom, kiről beszélsz. Meg valószínű, hogy az öreglánynak fel fog tűnni, hogy nem én voltam az, aki eddig odajárt. Mi a faszomat mondjak majd neki? Útközben rákaptam az arcplasztikára?” – kérdeztem felháborodottan.
„Dehogy is.” – mondta hangosan felröhögve a telefon túloldalán – Nem fog felismerni a nagyi, elég zizi. Nem emlékszik, hogy nézett ki.”
„De most… nem értem, miért pont nekem kell ezt csinálnom?!”
„Hirtelen nem tudtam mást megkérni, meg a te hangod nagyjából hasonlít Suziéra.”
„Ki a picsa az a Suzie?”
„A csaj, aki meghalt.”
„Ja. Hm… hát elég nagy seggfej vagy, hogy ilyenekbe belerángatsz, de egye fene. Remélem tisztába vagy vele, hogy kibaszottúl be fogom rajtad hajtani.”
„Természetesen. Megígérem, meghálálom.” – mondta nevetve.
„Remélem is. Hányra kell menni és hova?”
„Délután fél három körül megyek érted. Majd elviszlek.”
„Oké. Tuti nem lesz ebből semmi bajom?”
„Nem.”
„Jól van. Akkor holnap.”
„Csókollak”
„Csákó.”
Hullafáradtnak érezte magam. Sok mindennel tele volt a fejem, és minden olyan zavaros volt. A meló, az életem és most még ez a szar nagyis dolog bónuszként csapott fejbe. Dínóval sem beszéltünk a vad éjszaka után, semmi konkrétat. Nem tudom, mi van és mi lesz kettőnkkel. Nem akarok a futtatóm ribanca lenni, nem is szeretem, csak mint barátot. Vagy mégis? A fasz tudja. Kurva nehéz gondolkodni ilyen komoly dolgokról. Nem vagyok hozzászokva. A Bourbon üveg után nyúlva elfeküdtem a kanapén, rápippantottam egy cigarettára és tovább méláztam. Nem jutottam előrébb. Pár pohár után még fáradtabbnak éreztem magam. Hajnal háromnegyed hat körül lehetett. Feltápászkodtam a fekete bőrcsodáról és szó szerint fejest ugrottam a puha dunna közé.
Hangosan dörömböltek az ajtón. Gondolom Dínó volt az. Homályos tekintettel, egy szál alsóneműben és szakadt pólóban kinyitottam neki az ajtót.
„Jól van, jól van. Fent vagyok már.” – kiabáltam durcisan.
„Azt a kurva! – nyelt egy nagyot - De rohadt szexi vagy.” – majd nagyra nyitott szemekkel végigmért.
Egyik szememet lecsukva hunyorítottam, mint akinek belesüt a szemébe a nap és ránéztem.
„Kuss legyen és főzz inkább egy kávét amíg felöltözöm.”
Mielőtt a folyosó közepén elváltunk volna, megfogta a kezeim és adott egy puszit az arcomra.
„Olyan gyönyörű vagy és olyan szívesen letepernélek most.” – súgta a fülembe.
Én csak röhögve álltam előtte és szorítottam a mancsait. Belenéztem a szemeibe, és láttam, hogy tényleg komolyan gondolja azt, amit mond. Minimális könny csordult ki a szemeimből.
„A picsába!” – kiáltottam fel.
„Te sírsz? Mi a baj?” – kérdezte aggódva egy arcsimítással megfűszerezve az egész kompozíciót.
„Semmi, semmi.” – ragadtam meg a kezét. – „Na? Hol az a rohadt kávé?” – érdeklődtem zavartan mosolyogva.
„Azonnal hozom.” – felelte és megcsókolta a kézfejem.
Elengedett és elindult a konyhába. Én útban a szobában nem értettem, mi volt ez az egész. Mióta lettem ilyen kibaszott érzelgős, hogy még sírásra is vetemedek? Kibasztam a szekrényajtót és felöltöztem. Átmentem a konyhába, hogy magamba öntsem a mai nap indító folyadékát. Dínó ült az asztalnál, s rám várt. Nekitámaszkodtam a konyhapultnak és ittam az általa elkészített kávét, ami kivételesen kurva jóra sikerült.
„Ez így nem lesz jó.” – jelentette ki egyszerűen.
„Mi?”
„A ruha.”
Magamra néztem és nem értettem mire mondja. Egy kopott farmer és egy egyszerű póló volt rajtam.
„Mert, mi bajod van vele? Tán húzzak combfixet és lakkcsizmát?”
Felnevetett.
„Dehogy is. Suzie 18 éves diáklány volt. Úgy kell csinálnunk, mintha most hoztalak volna el a suliból. Ide iskolai egyenruha kell.”
„Sok féle ruhám van, de iskolai nincs köztük.” – mondtam kortyolva a fekete löttyöt.
„Nem baj, megoldjuk.”
Elővette a telefonját és nyomkodott rajta párat. Pár perc elteltével megszólalt a kapucsengő. Odament és beleszólt.
„Igen?”
„Itt vagyok.” – szólalt meg egy számomra ismeretlen férfihang.
„Rendben, engedlek. Harmadik emelet, tizennyolcas ajtó.” – majd letette.
Kinyitotta az ajtót és átvette az árut, aztán elköszönt. Maga előtt tartva a befóliázott cuccot tartott felém. Megállt és kiadta a parancsot.
„Ezt vedd fel.”
Letettem a csészét, megfogtam a vállfát és elvettem tőle. Elindultam újra a szoba felé, de nem bírtam ki, hogy ne dörgölőzzek oda hozzá. Fejét oldalra billentve élvezte a pillanatot.
„Mindjárt jövök akkor, csak felveszem ezt az…izét.”
„Jó.” – mondta lelkesen.
Kibontva a zacskóhalmazt, megláttam egy pár magas szárú fehér zoknit, egy fehér inget, piros nyakkendőt és piros színű, skótkockás rakott szoknyát. Magamra öltöttem az egyenruhát, összekötöttem lófarokba a hajam, és visszamentem a konyhába. Megálltam az ajtóban és pózba vágtam magam.
„Így megfelel?” – kérdeztem.
„Nem tudom, miért kínzol.” – adta válaszként, szájából kicsordult nyállal.
„Te adtad rám ezt a szart.”
„Tudom.” – majd sóhajtott egy orbitálisat.
Ránézett a Rolexére és felpattant.
„Induljunk, mert elkésünk.”
„Elkésünk? A nagymuternek nem rémlik a kiscsaj arca, de az órát vágja? Hagyjál már!”
Megfogta a kezem és kihúzott a kocsiig. Ott bevágott és már mentünk is.
Leparkolt egy régebbi stílusú, szép előkerttel rendelkező házikó előtt. Odaléptünk a bejárathoz, majd Dínó benyitott. Dohos szag csapta meg az orromat. A kemény hajópadlón visszhangozva kopogott újonnan kapott fekete cipellőm. Beljebb léptünk, ahol egy kandalló járta fényes táncát, amire az alatta pattogó faforgácsok adták a ritmust. A ház telis, tele volt szép virágokkal, s hatalmas ablakain beszivárgott a fény, amit a termetesre nőtt növények előszeretettel szívtak magukba. Egy kissé megviselt szófa terpeszkedett a helység jobb oldalán, ahol magzatpózban kuporgott anyóka ült, tetőtől talpig betakarva. Dínó közelebb ment hozzá, s kedvesen odaköszönt.
„Szia Abbie, hoztam Suzie-t, az unokádat.” – majd megsimogatta a vállát.
A kistermetű nénike lassan Dínó felé fordította sápadt arcát mélyen ülő szemeivel együtt, és érthetetlen képet vágott. Szemei körül erős karikák, arcán pedig sárgásbarnás foltok voltak felfedezhetőek egy-két helyen. Bőre erősen ráncos volt, látszott rajta, hogy eljárt felette az idő. Hangosakat köhögött folyton folyvást, bizonyítva, hogy valóban betegeskedik. Én csak álltam a boltív alatt, összekulcsolt kezekkel, s tétlenkedésemben a cipőm orrát vertem a burkolatba.
„Hol van? Mutasd meg, hol van az én kis unokám?” – nyöszörögte hangszálaival halkan.
„Ott ni, ott áll látod?” – felelte neki, ujját rám irányítva.
Abbie, mint egy lassított filmbeli jelenetben rám pillantott, azután elmosolyodottan karjait nyújtotta irányomba.
Örömteli arca kissé hasonlított egy Sharpey kutyus pofijára, akinek épp csak a nyelve nem lógott kint. Odalépve hozzá, megfogtam két csontos kézfejét, s mellé huppantam a szófára. Dínó, a dohányzó asztalon ülve nézett minket. A néni arca felragyogott. Szegény nem is tudta, hogy valójában nem az unokája kezét fogja, hanem egy mocskos ribancét, aki perverz férfiak társaságában tölti napjait, agyonra keféltetve magát, bőséges fizetségért. Kicsit rosszul éreztem magam emiatt. Sokat nem beszélt, inkább csak kezemet szorongatva nézelődött. Hamis sztorikkal ámítottam az iskoláról, meg a fiúkról, amit ő élvezettel hallgatott. Dínó közben limonádét hozott nekünk, citromkarikákkal, amit mi nagy odaadással fogyasztottunk. Ennek is meg volt a hatása.
„Merre van a mosdó?” – támadtam rá Dínóra halkan, nehogy Abbie meghallja.
„Fent az emeleten, jobbra a második ajtó.” – súgta vissza.
Elengedtem Abbie kezét és felálltam.
„Máris mész, drágaságom?” – kérdezte riadtan.
„Dehogy, nagyi! Csak kiszaladok a mellékhelyiségbe, azonnal jövök vissza és még nagyon sokat beszélgetünk.”
„Rendben csillagom, menj csak.” – mondta nyugodt arcát az ablak felé fordítva.
Felmentem az emeletre, egyenesen a mosdóba. Igen igényes és tiszta volt.
„Ah, de jó.” – csurgattam élvezettel.
Immáron megkönnyebbülve a mosdókagyló felé mentem. Megnyitottam a csapot, s kézmosás közben a tükörben bámultam magam.
„Nem is olyan rossz ez a cucc. Olyan tisztának értem magam.” – jegyeztem meg, mikor valaki benyitott.
„Oh, elnézést. Nem tudtam, hogy van bent valaki.”
Egy szőke hajú, barna szemű leányzó volt az elmélkedésem megzavarója, aki fehér rövid köpenyt viselt, magas talpú, nyitott cipővel.
„Semmi gond, már végeztem. Gyere be nyugodtan.” – nyugtattam meg mosollyal az arcomon.
Félve belépett ő is a fürdőbe, és pakolászni kezdett. Az alacsonyan lévő polcokba tette be a frissen mosott törölközőket, amik össze voltak tekergetve, mint a csiga háza. Ahogyan lehajolt, rövid köpenye felcsúszott, ami alól kikandikált a csipkés tetejű nejlonharisnya. Próbáltam a tekintetemet a tükrön tartani, de olyan ellenállhatatlannak találtam a hosszú, vékony combjait és gyönyörűen fénylő bőrét, hogy nem bírtam magam kordában tartani. Ahogyan a mosdónak támaszkodva lestem, a fejemben egy csodálatos gitárszóló is lejátszódott, aláfestő zeneként. Olykor-olykor lassítva láttam magam előtt, pont mint a filmekben. Csökkentettem kettőnk között a távolságot, majd tenyereimet kifeszítve, finoman megsimogattam a popóját. Nem egyenesedett ki, jelezve, hogy nem ellenkezik. Végighúztam ujjaimat a gerincoszlopán, miközben a szám szélét sebedre harapdáltam. Teljesen belemerültem magába a gondolatba, hogy milyen jó lenne, ha ő is ugyan azt az izgalmat érezné, mint én. Abbie ugyan lent várt, és tudtam, hogy szeretne még velem beszélni, de nem nagyon érdekelt ezek után a pillanatok után, akármennyire is sajnáltam. Megragadva kétoldalt, szorosan magamhoz húztam, s éreztem, ahogyan a puha, kerek fenekét hozzám nyomja. Felegyenesedett, s felém fordult. Belenézett a szemembe, s megkérdezte kacér mosollyal.
„Te vagy Jane?”
„Igen.” – feleltem meglepődve.
„Én Linda vagyok. Abbie ápolónője” – mutatkozott be, végig az ajkaimat szugerálva.
Meleg tenyereivel bekebelezte két könyökömet, s maga felé húzta. Én ráfogtam finoman a melleire, majd gyengéden simogatni kezdtem. Ízes ajkaival megpuszilt először a számon, majd a nyakamon. Rövid skót szoknyám alá benyúlva, a bugyim két szélét összehúzva, beerőszakolta az éleket a fenekembe, amit szorosan huzigált. Úgy nekitámasztott a polcnak, hogy a korábban felpakolt törölközők sorba potyogtak a hideg kőpadlóra. Viszonozni akartam a kedvességét, s a köpenye alá csúsztatni a kezeim, de nem engedte.
„Van egy sokkal jobb ötletem.” – mondta kiéhezve, majd kacsintott egyet.
Szorosan hozzám bújva kikötötte a nyakkendőm, majd leemelve a nyakamról, a szememre csomózta. Mosolyogva helyeseltem a dolgot, s vártam a további izgalmakat. Végigsimította a testemet kezével, majd körkörösen forgatta a két mellem körül. Lassan elkezdte kigombolni az ingemet, de csak az első háromig jutott el, mert úgy falta be emlőimet, mint egy éhes farkaskölyök. Hangosan cuppogott, miközben szorosan nekem volt dőlve. Kezeimmel a fenekét cirógattam, s dugtam be később hátsó nyílásába. Kipatentozta ő is a köpenyét, épp annyira, hogy kiférjen rajta a melle, azután hozzám dörgölőzve izgatta a bimbóimat a sajátjaival. Szép nagy tüdőkkel rendelkezett. Ajkaim buzgó harapdálása után, szemérmetlenül végignyalt a két lábam közéig. Belső combjaimat eltávolítva egymástól, letolta a bugyimat, s elém térdelt. Gyönyörűre plasztikázott nyelvtartójával izzadtra nyaldosta vaginámat, miközben az ujját dugdosta belém alulról. Később újra felállt, s hallottam, ahogyan egyenként szétfeszíti a ruháján lévő kapcsokat. Egyik lábamat megemelte, kezeimet szorosan összekulcsolta fejem felett, s hasát odanyomva belém dugott valamit, ami olyan volt, mint egy igazi pénisz, de mégis másmilyen volt, mint máskor. Azt gondoltam, biztos valami felcsatolható új cuccot tekert maga köré, s ezzel a tudattal, élveztem tovább az aktust. Testünk eggyé olvadt össze, mint egy párzó delfinpáré. Nagyon élveztem az egész helyzetet. Gyönyörű lány, egy igazi bombázó, s annak ellenére, hogy nem vagyok leszbikus, nagyon beleéltem magamat a dologba. Rövid szurkálódás és döfködés után éreztem, ahogyan belém spriccel valami. Linda mind ez idő alatt nagyokat nyögött, mint akit erőszakosan kinyaltak. Lekaptam villámgyorsan a szemeimről a kendőt, mert látni akartam az arcára ült élvezetet. Fejét hátrabillentve, csípőmet markolászta. Lenéztem, s láttam, hogy a vaginája teljesen hozzáér az enyémhez. Lábammal szorosan fogtam, nehogy hanyatt dőljön. Eltolta tőlem a csípőjét, s észrevettem, hogy amit belém dugott, azt nem lehet lecsatolni. Fürkésző szemekkel néztem, s nem hittem el, hogy ez a bombanő itt áll előttem egy szál faszba. Nem bírtam levenni róla kérkedő tekintetemet. Csak állt előttem mosolyogva, majd beletúrt finoman a hajamba, és a fülembe súgta.
„Magyon jó volt. Remélem, te is élvezted.”
Mielőtt válaszolhattam volna neki, felvette a köpenyét és elment. Én ott maradtam kócos hajjal, szétrakott lábakkal, alattam törölköző gurigahalmazzal a polc előtt. A tükör előtt megigazítottam a ruhámat és a hajamat, majd észrevettem, hogy tátva van a szám. Hirtelen összecsuktam, és úgy láttam a saját tükörképemet, mintha nem is én lennék. Lementem a földszintre, ahol a lépcsőkorlát végét Dínó szorongatta.
„Mi a francot csináltál ennyi ideig?” – kérdezte mérgesen.
„A mosdóban voltam, nyugi már. Mi bajod van már megint?”
Fejét lehajtotta, s a cipője orrát bámulva rázta a fejét. Nagy levegőt vett, és újra rám nézett.
„Abbie elment.” – közölt velem, mint egy kisfiú, aki azonnal sírva fakad.
„Hova?”
„Reméljük a mennyországba.”
Szégyen ült az arcomra. Egy féregnek tartottam magam, amiért nem voltam Abbie mellett, mint az unokája. Ahelyett, hogy örömet szereztem volna egy kedves, öreg anyókának, én ugyan abban a házban, egy kiéhezett hermafroditával keféltettem meg magam.
Csak tátott szájjal álltam Dínó előtt, s annyit tudtam kinyögni, megriadt arccal, hogy: „Baszd meg!”
Tags: blog, csildi, csildicsildi, Erotika, halál, nagymama, Napló, novella, pornográfia, shemale, Szex, történet, Trágár
Jane - Medve, a katonatiszt
Posted by csildicsildi | Filed under Erotika
„Egy fekete limuzin várt az ajtó előtt. A sofőr kinyitotta az ajtót és megkért, hogy szálljak be. Felpillantottam az lakás ablakára, s láttam, hogy három kopasz fickó követ a tekintetével. Nagyon nem mertem ellenkezni, rágondolva, hogy mire képesek. Beszálltam a kocsiba és elhajtottunk. „
Jane – Egy Maffia dominája
Kinyitom a szemem, és csak nagy pusztaságot látok magam előtt. Érzem, ahogy alattam a föld szinte égeti a testem. Körülnézve látom, hogy a kabátom eltűnt, a latex kezeslábast pedig egy fekete, rövid koktélruha váltotta fel. Feltápászkodom az avarról és kilépek a betonos útra. Tiszta kosz vagyok. Hajam ezerfelé ágazódik szét, amibe néhány száraz fűszál is beleragadt. Nem értem, hogy hol vagyok, és mit keresek itt. Előkotrom a telefonom a táskámból és hívom Dínót. Nem veszi fel.
„Baszd meg! Baszd meg! Baszd meg!” – ordibálom.
Próbálom feleleveníteni a dolgokat, de csak annyi rémlik, hogy beülök a limuzinba, ami el is indult.
Megnyugodva baktatok az úton magas sarkúban, ami hangos kopogást ver vissza az aszfaltról. Sehol egy autó, busz, helikopter vagy tengeralattjáró.
„Hol a picsában vagyok?” – motyogom magamban érthetetlenül.
Már vagy 1,5 órája gyalogoltam, teljes kihaltsággal körülvéve, mikor egy fénynyaláb csapta meg a szemem. Gyorsabbra vettem a tempót és szinte már szaladva haladtam felé. Odaérve egy vadászház volt, aminek az ablakán szűrődött ki a fény. Benéztem és egy izmos, félmeztelen férfin akadt meg a tekintetem, aki háttal állva nekem, a tükörbe borotválkozott. Szemeimmel alaposan végigmértem, miközben a szám szélét nyaldostam. Teste majdnem, hogy tökéletesen ki volt dolgozva. Katonanadrágot és bakancsot viselt. Feneke jól kiformálódott az alsóban. Odaléptem az ajtóhoz, de mielőtt bekopogtam volna illedelmesen, belenyúltam a ruhámba és megigazítottam a melleim. Hajam kissé zilált volt, de nem nyúltam hozzá, annyira nem érdekelt.
„Kopp kopp”
Kis idő elteltével nyikorgó hanggal megnyílt az ajtó. Egy igen jóképű, magas, barna szemű és sötét hajú fiatalember állt a túloldalon.
„Segíthetek?” – kérdezte mély, szexis hangjával.
„Ő, igen. Megengedné, hogy telefonáljak?” – kérdeztem tőle mosolyogva.
„Persze, jöjjön csak beljebb.”
Beléptem a pirinyó szobába és ráugrottam a telefonra. Nem mintha a sajátomról nem tudtam volna telefonálni, de jól esett, hogy nem vagyok egyedül. A jóképű idegen visszaállt a tükör elé és szorgalmasan folytatta a munkát, amit miattam szakított félbe. Újra hívtam Dínót, de nem vette fel, amit annyira nem is bántam. Letettem a kagylót és csak álltam. A tükörből látta, hogy figyelem. Hátrafordult és megkérdezte.
„Minden rendben?”
„Oh, igen. De még milyen rendben.” – válaszoltam kiéhezett hangon.
„Akkor jó.” – felelte fapofával, majd visszafordult és befejezte a borotválkozást.
A helyiségben csak egy régies faasztal volt egy székkel, egy nagyobb fotel, heverőszerű ágy és egy kisebb méretű tv. Leültem az ágy szélére és vártam rá. Letörölte a felesleges habot az arcáról, aztán odahúzta hozzám a széket, majd leült.
„Sikerült telefonálni?”
„Nem, sajnos.” – feleltem, mint aki annyira bánja.
„Miért nem hív egy taxit? Vagy hívjak én önnek?”
Kacéran lassan ráemeltem a szemeim, jelezve, hogy nem szeretnék távozni. Felálltam, és közelebb léptem hozzá. Ülve kicsit feljebb ért a feje a melleimnél. Ő folyamatosan követett a tekintetével, miközben szét volt terpeszkedve a széken. Kedvesen átkaroltam az állkapcsát, s megsimítottam. Láttam, hogy becsukja a szemeit. Az arcát teljesen a hasam felé fordította és odadugta. Jobb kezével szorosan megfogta a csípőmet. Másik kezemmel megragadtam a feje hátsó részét és előrébb léptem úgy, hogy az egyik lába az enyéim között kötött ki. Ráültem a térdére és a lába közét simogattam.
„Ahm - sóhajtott fel hosszan - jó nagy.”
Lassú mozdulattal, két combomat megragadva, benyúlt a semmit takaró ruha alá, és a fenekembe markolt.
„Hm..jó kerek.” – tette közzé.
Erőszakosan markolászva átemelte a másik lábamat is, arra kényszerítve, hogy üljek az ölébe. Mielőtt rápihenhettem volna, ő emelkedett fel, arcát melleim között átfuttatva, majd megemelve az ágyra dobott. Teljesen fel volt izgulva. Hatalmas mellizmaival rám feküdt. Bal keze még mindig a szoknyám alatt volt, míg a jobbal a melleimet simogatta. Kikebelezte a cickóimat, amit óriásra tátott szájaival bekapott, azután a hatalmas lapátnyelvével kalimpált, mint egy aranyhal, aki a partra vetődött. Ujjaimat beletúrtam a hajába, s szorosan ráfogtam. Az orra mélyen belefúródott a keblembe. Nagy erővel szívta a bimbóim, mint egy kompresszor. Mindeközben a két lábam között ingadozott a csípőjével, amit szorosan hozzám passzírozott. Kis idő elteltével a melleimre, tenyerével rámarkolva feljebb húzta magát, majd rezzenéstelen arccal lesmacizott. Éreztem, ahogyan a meleg lehelete megtölti belülről a testemet. Teljesen átázott bugyival szétnyitottam a lábaim, és hozzádörgöltem a vaginám. Testemet végigcsókolgatva haladt lefelé, míg fel nem húzta a ruhám, és be nem dugta a helyes képét virgácsaim közé. Erős karjaival kettétépte a francia fehérneműmet. Fentről hosszasan bebújtatta két tenyerét a popsim alá, amit meleg, cuppanós, sóhajokkal teli édes nyálban úszó csókok követtek a puncimon. Hangos szuszogásokkal, egyik ujját belém nyomta, ami már első kihúzáskor tocsogott a lében. Nyelvét bedugta a nyílásomba, amit hosszú, lassított mozdulatokkal nyalni kezdett. Hajamat tépve, fejemet belenyomva az ágyba, hangosakat nyögdöstem. Nagy beleéléssel nem akarta abbahagyni az izgatást, pedig érezte és látta is rajtam, hogy alig várom, hogy belém dugja, amije van. Csak húzta az időt, és izgatott végtelen ideig orálisan. Egy idő után megfogta a csípőm és erőszakosan átfordított hasra.
„Ez az. Most döfj le!” – jegyeztem meg neki suttogva.
„Nem bírom, ha utasítanak! Majd én csinálom, amit kell. Te csak hallgass! Nem véletlen Medve a becenevem.” – válaszolta hátsómban nyakig matava, halvány mosollyal a pofáján.
Belemarkoltam a lepedőbe és nem tudtam, hogy mit akar. Pucsítva feküdtem, míg ő, hátulról szétnyitva a farpofáim, csücsörített ajkakkal folytatta azt, amit elkezdett az ez előtti pózban. Közeledve az orgazmushoz, teljesen elveszett tekintettel hátranyúlva, fejét egyre erősebben nyomtam be magamba, míg el nem kezdtem spriccelni. Mind az arcán kötött ki. Fel akartam ülni, de nem engedte, s visszalökött az ágyra. Újra a hátamra fordított, a két kezemet pedig a fejem felett összekulcsolva szorosan összefogta. Nadrágját kigombolta és elővette hatalmas dákóját. Erektől feszülő, vastag fallosza, úgy csillant meg a lelkemben, mint egy gigantikus főnyeremény. Újra a számhoz közeledett, de immár nem arra vágyott, hogy csókolgasson. Keményen bedugta ajkaim közé a farkát, miközben teljes erejével a kezeimre támaszkodott. Felső nyílásommal tövig benyeltem. Heréitől egészen a farka végéig játszadoztam a nyelvemmel. Hosszas szopogatás után, izgatottan oldalamra fordított és belém helyezte orbitális szerszámát. Megragadta hátulról az oldalamat, kényszerítve arra, hogy erősen vágjam magam hozzá. Előre-hátra mozogva, kecsesen és mocskosan csattogtunk, tetőtől talpig felizgulva és izzadtan. Alulra beszorult kezével ráfogott az egyik mellemre, miközben a vállamat harapdálta. Kezét lejjebb irányítva, tekintélyparancsolóan tartotta a nőiességemet. Erőszakosan felé fordultam. Bekebelezve alsó végtagjaimmal ráfordultam, s rajta ülve brutális ingázásba kezdtem. Mellkasán támaszkodtam, miközben ő élvezettel teli képpel, alulról emelgetve könnyítette izmaim feladatát. A kis vadászház lécei között úgy suhantak ki testünk fuvallatai, mint egy tornádó, ami mindent képes elpusztít. Felült, s szorosan átkarolta a derekamat. Én az egyik kezemmel a vállára nyúltam, míg a másikkal izmos felső testét tapiztam. Vicsorított fogsorával jelezte a vég közeledtét. Éreztem löktető péniszét, amint hatalmas harci gránátként durran szét bennem.
Kócos hajzuhatagomat hátracsapva, kinyomtam üvöltéstől erező nyakam, amihez ő azonnal kimerülten odabújt. Összeragadva ültünk még egymáson egy darabig, s himbálóztunk, mint két kisgyermek a játszótéri hintában.
Tags: blog, csildi, csildicsildi, Erotika, jane, Napló, novella, pornográfia, romantika, Szex, történet, utcalány
Jane - Dínó
Posted by csildicsildi | Filed under Erotika
Félig még alszom, mikor forró lehelet csapja meg a tarkóm. Egy ismeretlen kéz nyúl a két lábam közé hátulról. Hosszú ujjaival belém markol, mint egy húsevő növény, mikor bekebelezi áldozatát. Fel-le mozogtatva masszíroz, majd a középsőt becsúsztatja nyílásomba. Mindeközben a fejét beledugja a hajamba és mélyeket szagol bele. Csípőmet mozgatva élvezem a pillanatot és hangosan szuszogok, amit a mögöttem lévő idegen nagyon élvez, s ezt kimutatva közelebb húz a csípőjéhez. Fejemet hátratolva, nem értem mi történik. Kinyitom a szemem, s látom, hogy otthon vagyok. De ki a f*sz ez itt mögöttem? Hazahoztam volna egy kuncsaftot? Feleszmélve gyorsan cselekszem s hátrafordulok.
„Jó reggelt, szépségem.” – szólal meg fülig ért szájjal, majd ad egy puszit.
„Dínó?”
„Azt hiszem, még így hívnak.” – válaszolta kedvesen.
Azonnal megfogom a kezét és kihúzom a lábaim közül, majd rádobom. Ellököm magam finoman tőle.
„Te mi a f*szt keresel itt és hogy jöttél be?”
„Nem emlékszel?”
„Mire?”
„A tegnap estére.”
Elgondolkodva rohadtul nem rémlett semmi és nem értettem az egész helyzetet. Mit keresett Dínó az ágyamban és miért vagyunk pucérak?
„Mond, hogy mi nem..”
„De! Megvoltál, nem is egyszer.” – felelte elégedett mosollyal az arcán.
„A k*b*szott életbe.”
Kiakartam pattanni az ágyból, de eszembe jutott, hogy nincs rajtam semmi.
„Fordulj el.”
„Ne már, már láttam, nem kell szégyenlősködnöd.”
„Azt mondtam, fordulj el.”
Kérésemnek eleget téve fejéra húzta a takarót. Gyorsan felkeltem és magam köré bugyoláltam a lepedőt. Mint egy őrült mászkáltam fel-alá és próbáltam feleleveníteni a tegnap éjszakát. Semmi nem jutott az eszembe.
„Nem emlékszem, nem emlékszem.” - hajkurásztam.
Dínó is felkelt, s próbált nyugtatni.
„b*szdmeg, húzz fel valamit.” – mondtam, miközben két kezemmel magam előtt eltakartam a himbilimbijét. Röhögve az bokszere után nyúlt, s felhúzta.
„Gyere már ide.” – nyújtotta felém a karjait.
„Hagyjál már! Mi a f*szom történt tegnap éjjel?”
„Nem nagy cucc. Ittunk meg volt némi ecstasy is. Nem rémlik?”
„Bakker, tényleg. Benyomtunk mint a sz*r.”
„Hát..be.”
„És aztán?”
„Mondtad, hogy nem érzed magad valami jól és hazahoztalak. Alig álltál a lábadon. Bekísértelek, és mielőtt bedugtalak volna az ágyba, rám másztál.” – mesélte.
„Mekkora egy idióta vagyok.” – mondtam, majd nekidőltem háttal a falnak.
Látva rajtam, hogy lassan lenyugszom, közelebb lépett.
„Nagyon jó volt.” – s odadugta az orrát az enyémhez.
Rám pillantott, kedvesen simogatott. Két kezével átkarolta a derekam és magához húzott. Finoman cirógatva haladt egyre lejjebb. Nagy sóhajt vett, közben belemarkolt a fenekembe. Én csak néztem őt, s hagytam, hagy élvezkedjen. Majdnem könnyes szemmel, nem bírtam magamnak parancsolni. Saját határaimon túllépve megragadtam a vállait és szorosan magamhoz rántottam. Álló pöcökkel letépte rólam a lepedőt, mielőtt magára emelt a combjaimnál fogva. Mélyen belemeresztette ujjait a húsomba. Miközben a nyakamat csókolgatta, kiengedte az éhező farkast a nadrágjából, amit belém is döfött azonnal. Ajkai súrolták az enyémet, amit egy kis harapdálással dobott fel. Én a falnak dőlve élveztem a mélyre hatoló dákóját, amit igen ügyesen tudott kezelni. Hatalmasakat nyögtünk mind a ketten. Fejemet olykor-olykor megérintette erőteljesebben a fal, de nem bántam, sőt..még élveztem is. Kiéhezett tekintettel rádobott az ágyra és rám mászott. Lábaimat széttárva vártam. Újra és újra belém hatolt. Az ágy úgy nyikorgott alattunk, mint egy öreg kocsisszekér. Mindketten a kielégüléshez közeledve, nagy ricsaj okozói lettünk. Ő orbitális leheletfuvallatokat küldött a melleimre én pedig nagy körmeimmel kaparni kezdtem a hátát, ami után vörös csíkok maradtak. Mélyen a szemembe nézett és fejét elbillentve belém robbantotta bombáját, ami nekem is az utolsó löket volt.
„A k*b*szott, k*rva életebe!” – nyögtem fel hangosan és reszketni kezdtem az orgazmustól.
Elfáradva lecsúszott rólam, s mellém feküdt. Kezét a fejem alá rakta és átkarolt. Odabújtam hozzá és mosolyogva álomba szenderültünk.
Tags: blog, csildi, csildicsildi, dínó, drog, ecstasy, jane, Napló, sex, Szex, szexualitas, történet, utcalány
Jane - A maffia dominája
Posted by csildicsildi | Filed under Erotika
Belépve a pláza elektromos ajtaján, mint egy amazon érkezem. Hosszú, fekete kabátomat felröppenti a kintről beszökő fuvallat. Tűsarkú cipőm hangosan kopog a polírozott kövön. Hosszú hajamat kontyba fogtam, nyakamban fekete lakkozott nyaklánc van, amit egy ezüst lakat fog össze. Egyik kezem zsebben tartom, másikkal szorosan fogom a mini táskámat, ami úgy villog az egyszerű megvilágítás alatt, mint a diszkók ufólámpái. Párjukkal érkező fiatal férfiak, barátnőjük mögött kikandikálva nézik magasra ugráló farpofáimat, miközben szorosan markolásszák saját nőstényükét. Elérve a mozgólépcsőhöz ráállok, s engedem, hogy a magasba emeljen.
Az emeleten folytatva az utamat, célirányosan a találkozó helyszínére veszem az irányt. Az egyik pihenőhelynél meg is pillantom Dínót, aki nagy izgalommal falja csokis fánkját, egy kis kakaó kíséretében.
„Na, heló!” – köszöntött, miközben a fánkdarabok szóródnak a szájából.
„Jézusom. Rohadt gusztustalan vagy.”
„Most miért? Reggelizem.”
„Igen, látom.” – mondtam fintorogva. „Miért itt kellett találkoznunk? Miért nem küldtél értem autót?”
„A kocsim kint áll. Én viszlek ma el.”
„Te? Sofőrre nem telik már? Ennyire visszabukott a biznisz” – mondtam röhögve.
Csak sandán nézett rám, s nem értette a dolgot. Mindegy, gondoltam magamban.
„Hova megyünk?”
„Egy igen fontos személyhez. Régi haver.”
„Egy újabb futtató?”
„Dehogy! Ő egy Japán multinacionális cég fő igazgatója.”
„Japán? Ne már.”
„Most mi bajod a Japánokkal?”
„Hogy nem csak a szemük a kicsi.”
Hirtelen kitört röhögése közben, a maradék péksüteményt is a padlóra köpte.
„Kiakadok rajtad” – mondta nevetve, s elindultunk a kijárat felé.
A parkolóban beültünk a kocsijába és elindultunk. Hatalmas dugó közepette próbált finom utalásokat adni, hogy nem csak munkaként tekint rám. Próbáltam nem tudomást venni a dologról, hiszen akármennyire is bírtam a fejét, olykor az agyamra ment. Lazulásképp a cigimhez nyúltam, és meggyújtottam.
„Mit csinálsz?” – riadt rám.
„Szerinted ez mindek látszik? Építőkockázom, de felőlem hívhatod, ahogy akarod.”
„Az én kocsimban nincs cigi.”
Megvetően néztem rá, mint aki ezt a minimális örömöt is elveszi tőlem.
„Jó!” – feleltem és kihajítottam az alig égett cigarettám.
Ezután az úton végig csendben ültünk, mint két rossz házaspár. Hosszú idő multán megállította a kocsit egy igen szép építésű, de egyszerű ház előtt és kiszállt. Kinyitotta nekem is az ajtót, s kacsóimat megragadva kisegített. Odaléptünk az ajtóhoz, és becsöngetett.
„Brrr!”
„Igen?” – szólt ki egy magas, nem igazán férfinak hallatszó hang.
„Dínó vagyok.”
„Oh, de jó. A főnök már nagyon várt.” – és beengedett minket.
Beálltunk a liftbe, és megnyomta a 15-ös gombot.
„A főnök?” –kérdeztem.
“Majd később elmagyarázom.”
A folyosón végiglépkedve, az egyik ajtó előtt öltönybe és napszemüvegbe öltöztetett férfiak álltak. Egyből tudtam, hogy ez lesz a mai munka helyszíne. Dínó tisztelettudóan közölte, hogy minket várnak. A két kigyúrt kopasz fickó utat nyitott nekünk, s beengedtek. Utolsó belépőként hátrapillantottam rájuk, mint aki nem tudja, hova a picsába került már megint. Rezzenéstelen arccal álltak tovább. Követtem szorgalmasan Dínót. Mélyről jövő érzéseim azt sugallták, hogy nem igazán jó helyen vagyok. Nem éreztem magam biztonságban.
A modern berendezéssel bíró kégliben, mindenhol a kint hasonló öltönyös férfiakhoz hasonló kopaszokkal volt tele a szoba. Szinte minden lehetséges kijáratnál állt egy. Szemüket eltakarva, fejük felénk fordításával jelezték, hogy figyelnek minket. Megkértek, hogy várjunk, majd odainvitáltak a szófára, s türelmünket kérték.
Nem sokkal később az egyik kigyúrt agyas odalépett hozzánk és finoman utalt arra, hogy húzzak dolgozni. Kinyitotta az egyik szoba ajtaját, amit teljes sötétség borított be. Szerettem a sötétet, hiszen a munkámhoz tartozik és olykor, igen hasznos volt, hogy nem láttam semmit. Kigomboltam a kabátom, a táskámat pedig az egyik fotelba dobtam. Mikorra megszokta a szemem a homályt, egy alakot pillantottam meg a szoba másik végében. Talpig latexban, állarccal eltakart arccal várt az állítólag Japán haver. Szót sem szólva odaléptem hozzá. Végigmértem, s megszólalt.
„Csak büntess és szólíts Akitaka-nak! Más nem kell.”
„Rendben.” – válaszoltam és cselekedtem.
A falon végig igen kemény és durva játékszerek lógtak, amiket használatképp készítettek elő nekem.
Levettem egy ostort és elkezdtem simogatni talpig nejlonba öltöztetett állatunkat. Néha odacsaptam erősebben a hasára. Halkan sóhajtozott, s megkért, hogy legyek vele kemény.
„Kemény?” – morogtam magamban. „Hát legyen.”
Levettem a polcról egy nagy, vastag szögecsekkel kivert lapátszerű csapóeszközt. Megkerültem, és hátulról támadtam rá. Nagy erővel rácsaptam a fenekére többször is.
„Azonnal feküdj az ágyra, te mocskos állat.” – parancsoltam neki, amit azonnal teljesített.
Kezembe vettem újra az ostort és rákúsztam. Latex kezeslábasom nem igazán csúszott az ő szerkóján, de annak ellenére erőltettem. Keményen hozzányomtam a melleim és a csípőm, hogy érezze, valóban ott vagyok. Ajkaimmal rászuszogtam, s mocskos dolgokat vágtam a fejéhez. Kezemben az ostorral végigsimítottam a mellkasát, s nagyokat csaptam rá. Felültem és éreztem, hogy a szerszáma a magasba emelkedik. Elgondolkozva, nem értettem, hogy hogyan is izgulhat fel valaki ilyentől. Csípőmet mozgatva, kezdtem én is élvezni a dolgot és játszottam tovább a szerepem. Leszálltam róla és adtam az utasításokat.
„A földre, hanyatt!” - parancsoltam erőszakosan.
Testét keményen odavágta, várva a hatást. Tűsarkúmat belemélyesztve a combjai közé keményen masszíroztam a falloszát. Ő csak folyamatosan nyögött. Lassan ráálltam a testére szúrós karmaimmal, s egyik párját a szájába dugtam utasítva arra, hogy nyalogassa. Közben egyre erősebben nyomtam a másik lábam a mellkasára. Fájdalmas gyönyörben volt rész, de nagyon élvezte.
„Elég lesz!” – mondtam majd újra az ágyon kötöttünk ki. Lehúztam a ruha cipzárját, s a derekáig levetkőztettem. Kezeit az ágy karfájához bilincseltem, ezzel is felhívva a figyelmét, hogy én vagyok az, aki dirigál. Levettem a polcról egy fekete műpéniszt, s fektetve a két lábam közé raktam. Felhúztam egy könyökig érő, latex kesztyűt is, majd simogatni kezdtem vele. Csípőmet odavágtam az övéhez, és a játékszerrel együtt előre-hátra mozogtam. Ahogyan a valós és nem valós fallosz egymáshoz dörzsölődött, éreztem, hogy egyre keményebbre dagad az övé, és vulkánként robban bele a latex alsórészbe. Némi férfi ondó rám is csapódott, de nem bántam, hisz tudtam, hogy jól megfizetnek érte. Utolsó lökésként a kesztyűs kezemet belemártottam a saját végtermékébe, s az arcra kentem. Ó élvezettel nyalakodott, mint egy ovis kisfiú a tálat, mikor a mamája csokis sütit süt.
„Ez valami mesés volt.” – mondta. „Nem hiába téged ajánl mindenki.”
Helyeselő mosollyal lehúztam a kesztyűket, s rádobtam.
Az éjjeliszekrényen lévő fura szerkezeten megnyomott egy gombot, majd megköszönte a segítségemet.
Lehúztam a fura kesztyűket magamról, felvettem a kabátom s távoztam. Nyitva az ajtót, az egyik kopasz állt ott, egy csésze teával a kezében. Megkért, hogy várjak, azonnal kifizet.
A kanapén már nem ült ott Dínó. Itt hagyott.
Megálltam a bejáratnál, s vártam a nekem járó bért, miközben az összes rejtőzködő arcú férfi rám meresztette tekintetét. Kicsit féltem. Közelített felém a tarkóját csupaszra beretvált egyed, aki a teát vitte a szobába, s odanyomott százhúszezret a kezembe.
„Most ez komoly?” – kérdeztem mosolyogva.
„Kevés?”
Mielőtt válaszolhattam volna adott még ötvenezret. Zavartan álltam előtte és nem tudtam mit reagáljak.
„Lehet, hogy hívunk még.” – majd kinyitotta illedelmesen előttem az ajtót.
A folyosón végigmenve azonnal a telefonomhoz nyúltam és hívtam Dínót.
„Hallod, ezek nem normálisak. Alig csináltam valamit, és majdnem kétszázezret kaptam.”
„Igen, ilyenre nem sajnálja a maffia a pénz.”
„Maffia?”
„Igen. Ő volt Japán legnagyobb Maffiafőnöke. Tudom, hogy nem szabadott volna belekevernem téged ilyenbe, de tudtam, hogy kell a pénz, ők meg bármennyit képesek fizetni a jó munkáért.”
„Hát baszdmeg! Ezt azért közölhetted volna velem. Nem akarok semmilyen mocskos kis játék véres vagy halott szereplője lenni.”
„Tudom. De ha elárultam volna, nem vállaltad volna el.”
Válaszra nem méltatva lebasztam mérgemben a telefont és kiléptem az utcára. Egy fekete limuzin várt az ajtó előtt. A sofőr kinyitotta az ajtót és megkért, hogy szálljak be. Felpillantottam az lakás ablakára, s láttam, hogy három kopasz fickó követ a tekintetével. Nagyon nem mertem ellenkezni, rágondolva, hogy mire képesek. Beszálltam a kocsiba és elhajtottunk.
Tags: blog, csildicsildi, domina, durva, jane, kemény, maffia, Napló, pénz, sex, Szex, történet, Trágár, vulgáris
Jane - Hatvan ezres elit party
Posted by csildicsildi | Filed under Erotika
Csörgés vert fel édes álmomból. A sötét szoba túloldalán látom, hogy szikrázóan villog a mobiltelefonom.
„Ki a kurva anyám az ilyenkor?”
Nagy nehezen odabotorkálok és felveszem.
„Ki vagy és mi a faszomat akarsz?”
„Helló Jane! Csak nem felébresztettelek?” – majd röhög egyet.
„De baszd ki! Aludtam köcsög.” – válaszoltam morcosan.
„Jó, jó nyugi kislány. Lenne egy meló, érdekel?”
„Milyen meló?”
„Tudod te azt.” – válaszolta, amit sátáni kacaj követett.
„Nem úgy értem. Mit kellene csinálni?”
„Az legyen meglepetés, tündérkém. Az tuti, hogy tetszeni fog és a pénz is nagyon jó.”
„Mennyi?”
„Mi mennyi?”
„A zsé, seggfej!”
„Ja. Hatvanezer…pár órára.”
„Jól van. Írd meg az időpontot és a címet sms-ben.”
„Oké. A címet megírom, de az időpontot most mondom. Kb. fél órád van elkészülni.”
„Mi van?”
„Nem éri meg?” – mondta, mint aki előre tudta, hogy úgy is pozitív választ fogok adni.
„De!” – válaszoltam késlekedve. „Van valami különös kérés?”
„Nincs, de ne öltözz fel nagyon durván. Inkább kicsit visszafogottabb legyél. Szexisen visszafogott.”
„Jó, majd meglátom, mit tehetek.”
„Oké drágám. Akkor ott találkozunk.”
„Te is ott leszel?”
„Ott. Tán baj?”
„Nem, csak kurvára nem bírom a pofádat mostanában.”
Válaszként csak röhögött.
„Na, jól van asshole. Ott találkozunk.” – feleltem.
„Rendicsek.”
Leraktam a telefont és meggyújtottam egy cigit.
„Legyen meglepetés,mi? Seggfej.”
Leszarva az egészet elszívtam a cigimet és kicsíptem magam. Kiérve, az ajtó előtt már várt a taxi. Megadtam a címet és elindultunk. Elég sokáig mentünk ahhoz képest, hogy a belvárosban lakom. Hátradőltem a taxi hátsó ülésén és a tarkómat masszíroztam.
„Ezt a kibaszást, aludni sem hagyják az embert.” – morgolódtam magamban.
Közben a taxis a középső tükörből az út helyett engem lesett. Próbálta magát kordában tartani, és nem a melleimet bámulni. Kis idő múlva megálltunk és megszólalt a sofőr.
„Megérkeztünk.”
„Mennyi?” – kérdeztem.
„Semennyi. Legközelebb is engem hívjon.” – mondta mosolyogva.
Flegma pofával kiszálltam és bebasztam a kocsiajtót.
„Legközelebb is, barom.”
Feleszmélve egy hatalmas kovácsoltvas kapu termett előttem, amit rohadt nagy bejáró vett körül.
„Na, ez is kurvára ráér. Kurvára! – ismételtem meg magam nevetve, majd elindultam a kaputelefon felé.
„Brrrrrrr!”
„Igen?” – szólt ki egy női hang. A háttérben nagy zenebona és sikítozás.
„Én lennék, akit elvileg várnak.”
„És mégis ki? Kifejtené kicsit bővebben?
„Kúrni jöttem!”
„Ja, elnézést. Nyitom a kaput. Nyomja szorosan befelé, kicsit be van ragadva.”
Miután bejutottam, monumentális kert tárult elém egy kolosszális épülettel a közepén.
A bejárat előtt már várt Dexter, akit mindenki csak Dínónak ismert. Telibebaszott nagy mosoly virult fel az arcán, mikor meglátott.
„Csókolom kiskezét drága. Féltem, hogy nem jössz el.”
„Úgy ismersz te engem, aki nem megy el dolgozni?” - mondtam – „Soha nem hagytam ki egy ajánlatot sem, mindig ott voltam ahol kellett.”
„Na, azért ez nem teljesen így van.” – bökte rá sértődötten.
„Ja, most magadra gondolsz? Mert nem engedtem, hogy megrakj? Nem is fogom.” – támadtam rá kacarászva.
Látszott rajta, hogy nem is olyan kemény legény. Most talán igazán megbántottam ezekkel a szavakkal és rájött, hogy én vagyok az egyetlen lány, akit nem kaphat meg. Vigasztalásképp – mit ki nem állhatok – megfogtam a karját és érdeklődtem a mai esti meló iránt.
„Na?! És hol az a nagy meglepetés?” – vigyorogtam.
„Gyere. Bemutatlak neki.” – felelte sanda mosolyt csalva az arcára és beljebb invitált.
Hatalmas kétszárnyas lépcső uralta a hallt, közepén csillogó függőlámpával, amin gigantikus kövek járták egyedi fénytáncukat. Jobb és baloldalon kétszárnyas ajtók terpeszkedtek, amik tárva nyitva voltak. A zene hangosabban szólt, mint akármilyen szórakozóhelyen. Tele volt ismeretlen emberekkel az épület. Akadtak miniszoknyás diáklányok, akik még 18 évesek sem múltak el, de nagy szeretettel pajzánkodtak a padlón és a kanapén a gazdag, 60 év feletti ficsúrokkal. Ránéztem ijedten Dínóra, azt a kérdést feltéve neki, hogy remélem nekem jobb partnerem lesz ma este.
„Nyugi, neked mást tartogatok. Sokkal jobban.”
„Ennél is van jobb?” – mondtam röhögve.
„De van ám! Csak azt szeretném kérni tőled, hogy ma este légy egy kicsit kedvesebb”
„Kedvesebb? Hm… mindent megpróbálok, de nem ígérek semmit.” – mondtam.
„Oké, nekem ez már bőven elég.” – válaszolta szájának egyik szélét felhúzva.
Elindultunk az emeletre, s útközben leszólított minket egy igen intelligensnek látszó fiatal férfi. Talán harminc körül lehetett. Magas, sötétbarna hajú, zöld szemű volt, igen elegánsan felöltözve.
„Ő lenne az?” – kérdezte Dínótól.
„Igen! Hogy tetszik?” – mondta szokásos sátáni kacajával megfűszerezve.
Szemével, tetőtől talpig végigmért majd a kezét nyújtotta.
„A nevem Alberto. Én vagyok a házigazda. Gyönyörű vagy!” – majd kezet csókolt.
„Helló. Jane vagyok a… De hisz tudod miért jöttem.” – mondtam kedvesen mosolyogva, ami engem is meglepett.
„Igen, de ha jól emlékszem, te nem igazán tudod, miért is vagy itt igazából.”
„Így van. Veled kell csinálnom? Mert akkor már megérte eljönnöm.” – mondtam folyamatosan mosolyogva.
„Most sajnos nem, de talán egyszer erre is sor kerülhet.” – dobta vissza a labdát.
Dínó csak folyamatosan zavartan mosolygott ingázva két szemével köztem és Alberto között. Szeretett volna néhány percig Alberto helyében lenni, már csak miattam is, mert tudta, hogy bejön nekem.
„Akkor szerintem ne is húzzuk az időt. Gyertek, menjünk az emeletre, már vár minket.” – mondta Alberto és elindultunk.
Rengeteg szoba volt fent, amik igen foglaltak voltak, egy-kettőt kivéve. Hozzám hasonló lányok játszadoztak odabent öregurakkal, vagy épp egymással. A folyosó végén lévő ajtóhoz mentünk, ami talán a legnagyobb volt mindközül.
„Itt lennénk. Jó szórakozást!” – majd Dínóval egyetemben leléptek.
Nagy levegőt vettem és bele sem mertem gondolni, mi lehet az ajtó túloldalán. Izzadt tenyeremmel megfogtam a kilincset és beléptem. A szoba ízlésesen volt berendezve, kandallóval és nagy ablakokkal, amiken hosszú, vékony szabású selyemfüggönyök lógtak egészen a földig. Középen egy tekintélyes méretű ágy trónolt, amit gyönyörű és elit minőségű selyem ágynemű borított. Körültekintettem és nem hittel el, hogy itt vagyok. Csak ámultam, bámultam. Talán mostantól nem lesz órákon át való álldogálás az utcán autókra várva, és nem kell többé szitkozódnom, hogy a kézifék megint a seggembe szorul.
Halk zajjal megnyílik a szobában található egyetlen ajtó, és kilép belőle egy lány. Hosszú szőke hajjal, kedves mosollyal az arcán. Diszkréten volt felöltözve, de mégis szexisen. Mellein látszódott, hogy nem igaziak. Odalépett hozzám és végigsimított a karomat. Körülsétált, szemeit rajtam végigrázva.
„Nagyon szép lány vagy!” – jelentette ki, majd még közelebb jött és keményen belemarkolt a fenekembe. Fejét a mellkasomra rakta, azután elkezdett puszilgatni.
„Nem baj?” – kérdezte.
„Nem, hisz ezért vagyok itt.” – feleltem.
Mosolyogva az ajkai közeledtek az enyémhez, míg teljesen össze nem értek.
„Gyere!” – és a fekvőhely felé húzott a kezemnél megfogva.
Leültem az ágy szélére, majd finomat hátracsúsztattam a fenekem és hanyatt dőltem. Ő folyamatosan mászott rám, mint egy kiéhezett pióca. Simogatva a lábamat haladt felfelé. Fejemet hátrahajtva élveztem a pillanatot. Gyengéd és kedves volt, ami igazán jól esett a sok baromarc után. Megfogtam két karját és átfordítottam. Ölében ülve mozgattam a csípőmet, amit forró csókok követtek. Egyik kezemmel végigsimítottam a melleit, másikkal a szeméremtestét masszíroztam.
„Rachel vagyok” – mondta lihegve.
„Jane.” – majd befaltam a száját.
Segítőkészen lehúzta a ruhám cipzárját, és kibontott belőle. Hajamat simogatva lázasan samcizott. Kis idő elteltével egy idegen kezet véltem felfedezni hátulról, ami erőszakosan cirógatta a hátsó felemet. Érdeklődő tekintettel hátrafordultam és még egy leányzót találtam magam mögött. Gyönyörű csipkés, fekere fűzőjében és parányi tangájában pucsított mögöttem. Fekete vállig érő haját folyton söprögette égszínkék szeméből.
„Nem volt szép tőletek, hogy elkezdtétek nélkülem.” – mondta izgatottan.
Ujjait a bugyim alá rejtve sikamlós testrészemet izgatta. Visszafordulva Rachel-höz tovább folytattam a munkálatokat. Mind hármunk teste teljesen eggyé vált.
„Én Mel vagyok, csak hogy tudd, mit kell majd sikítanod.” – majd nevetve kacsintott egyet rám.
Hosszú ujjait végighúzta a hátamon, ügyesen lehúzta az alsóneműmet. Rachel, segítő kezed nyújtva kikapcsolta a melltartómat és kedvesen eltávolította. Immáron teljesen pucéran térdeltem közöttük. Szorgalmasan követtek és ők is ledobálták azt a minimális ruházatot, ami kemény 10 percig rajtuk volt.
Mel, először csak puszit nyomva a vaginámra nagy szuszogások közepette élvezkedett, majd nyelvét kiöltve egyre mélyebbre hatolt belém. Rachel eközben a nyakamat nyaldosta, mint egy hűséges kiscica. Egyik pillanatról a másikra Rachel ledobott magáról, hanyatt fektetett, aztán ráült a fejemre, miközben az ágytámlába kapaszkodott. Combjait átkarolva elkezdtem harapdálni és nyálazni középen. Mel, két lábamat megfogva a magasba emelte és összecsukta. Utána nyelvét durván benyomva, hátulról előre mozgatta, majd szétnyitotta virgácsaim, és hangosan cuppogott. Nem tudtam, hogy hol vagyok, és mit csinálok, csak markolásztam és élvezkedtem a két lánnyal. Felemelő érzés volt. Bő lélegzetek és hatalmas nyögések kerekedtek a szobában. Nagy volt az erotika szelleme, ami némileg pornófilm forgatásba úszott át.
Mikor már mindenki folyt a nyálban, Mel leugrott az ágyról és kihúzott alóla egy méretes rózsaszín dobozt. Levette a tetejét, és vibrátorok, erényövek tömkelege lapult meg benne. Rachel mosolyogva figyelte a reakciómat. Odakúszott Mel mellé, s lába közét megsimogatva, érdeklődve nyúlt a dobozba. Kivett belőle egy plasztik, kék színű vibrátort, amit nekem szánt. Mel is követte példáját, de ő inkább egy nagyobb méretű, fekete felcsatolható szerszámot választott. Felhelyezése után megkért, hogy forduljak meg, és térdeljek az ágyra. Megtettem. Rachel, fejét bekúsztatva két lábam közé csókolgatni kezdett, majd finoman bepakolta kék játékszerét. Mel hátulról mögém térdelt és kegyesen belém nyomta mű falloszát. Izzadt testeink egymáshoz csapódva, hangos és erős csattogást keltettek. Úgy rángattam a támlát, hogy majd kitört a helyéről.
Mel hangosan odaszólt.
„Ez tetszik, mi? Most jól megkapod. Sikíts, ribanc.”
Kérését nem hagyhattam teljesítés nélkül. Torkom szakattából, ahogy csak bírtam kiabáltam. Rachel erre még jobban belelkesedett alattam, és egyre erőteljesebben dugdota belém a kemény és egyenes péniszét. Kihúztam mind két nyílásomból a betett cuccokat, és kivettem én is a dobozból egy érdes felületű, hosszú, vastag dupla végű hímvesszőt. Izgalomtól felhevülten letepertem mindkettőjüket és a szájukba dugtam. Közösen munkálkodtak a hamis élvezetfokozó tárgyon. Fejükre támaszkodva hol az egyikét, hol a másikét húztam magam felé. Ezt követően megkértem őket, hogy forduljanak egymással ellentétes irányba és nyomják ki a feneküket, ahogy csak tudják. Szó nélkül teljesítették kérésemet. Nagy hálásan mind a ketten kinyomták hátsó felüket, ahogy csak tudták és várták a mélyre hatoló rudat.
„Nyomd be!” – kiabálta Rachel.
Lassú tempóban taszítottam beléjük a szerszámom. Közepén megfogva egyszer az egyik felé, másszor a másik felé húztam, egyre gyorsabban. Fejüket hátrahajtva, a lepedőt markolászva remegtek az élvezettől. Látványuktól én is hangokat adtam ki, nem bírtam magamnak parancsolni. A véghez közeledve még nyelvemmel rásegítettem a jobb hatás érdekében, mikor mindketten az arcomra élveztek.
Hatalmas sóhajjal zárták a végjátékot, és kimerülten karoltak át. Együtt lefeküdtünk teljes elégedettséggel az ágyra és elaludtunk. Én Rachelt, Mel engem ölelve át.
Tags: blog, buli, csildicsildi, girls, gruppen, jane, lányok, lesbians, lezbikus, Napló, party, porno, sex, story, Szex, történet, utcalány
Jane - Semmit sem kapsz ingyen
Posted by csildicsildi | Filed under Erotika
Őszi esős éjszakán elindulok a nagy sötétségbe. Az utcalámpa fényei megvilágítják kiéhezett arcomat. Hajamba betúr a szél, mint egy szenvedélyes szerető. Érzem, ahogyan végigfolyik a természet könnye az arcomon egészen a melleimig. Hallom a tornacipőm locsogását a vizes aszfalton. Útközben egy-két tócsát is elkapok, amibe nagy elégedettséggel beletaposok. Megékeztem. Belépve a pub ajtaján, talpig elázva minden tekintet a vizes pólómra tapad, ami alatt semmi nincs. A kiéhezett vérfarkastekintetek között ellibbenve odalépek a pulthoz.
„Kérek egy Bourbont..sok jéggel.”
A pultos fiú mosolyogva kiönti az általam rendelt italt és odacsúsztatja, majd kacsint egyet. Megfogva a poharamat, gyöngéden belekortyolok az édes nedűbe és élvezem, ahogyan végigfolyik az egész testemen, majd kedvesen válaszolok a korábbi flörtre.
„Mi van, fáj a szemed?”
Illetődött arcot mutatva felfogja a csöppnyi agyával, hogy én nem egy meghódítható plázacica vagyok. Lebaszom a pultra az üres poharat, majd újra a pultos sráchoz fordulok.
„Töltsd újra kérelek, szemrángás nélkül.”
Első szóra teljesíti a kérésemet. Legalább tanítható egyed – gondolom magamban. Előkotrom a cigimet, és mielőtt meggyújthatnám, egy újabb rajongó próbálkozik. Sietve odalép mellém, mint akinek meg vannak számlálva a percei.
„Adhatok tüzet?” – majd meggyújtja előttem az öngyújtót.
Fejemet félrerántva előveszem a saját tüzelő szukámat és meggyújtom a cigit.
„Kösz, már nem kell.” – és újra kortyolok.
Szétnézve nagyon szarul érzem magam. Üres a poharam, a pultos srácnak állandóan leragad az egyik szeme, a tüzed adó férfi pedig még mindig, nagy reménykedve próbál beszédíteni az ágyába. Szerencsétlenek. Takarodjatok innen!
Ellököm magam a pulttól, hogy a bárszék alattam majdnem eldől. Célirányosan a mosdóba megyek. Ezektől az arcoktól csak hányni lehet. A tükör előtt állva nézem magam, hátha rájövök, hogy mit is keresek itt. Inni jöttem? Azt otthon is meg tudom csinálni. Akkor mi a faszomat keresek itt? Nagy lányricsaj ver fel az elmélkedésből. A vállam felett hátrapillantva három szőke cicababát látok meg, akik sikítoznak, hogy mennyi pasi ragad rájuk. Mosolyogva visszafordulok és rájövök, miért is volt értelme idejönnöm. Megborzolom a hajam, majd elindulok a mellékhelyiségek felé. Utamat elállja az egyik rinyapina, így vállammal adok neki egy kiadós vállpuszit.
„Aú!” – kiált fel.
„Mi bajod van cica?”
Nagyra nyitott szemekkel és kérdő tekintettel felém fordul, majd elkezd valamit hablatyolni. Nem igazán érdekel, hogy mit magyaráz, így hátat fordítok neki és folytatom az utamat. Utánam lépve műkörmös, agyonkrémezett ujját belémböki. Azonnal lestoppolom magam és lassan, kiéhezett tekintettel emelem fel a szemeim.
„Mi a faszomat bökdösöl, ribanc?” – majd felé fordulok.
„Te jöttél nekem, nem tűnt fel?” – tetovált szemöldökei a homloka tetejéig felértek.
„Nyilván nem láttalak elég jól a melleid miatt. Elég parányiak. Boccs!” – és rápöckölöm a cigimet.
„Na idefigyelj, te mocskos ribanc..”- kezdett bele. A másik két barátnője mögötte nevetett.
„Húzzatok el vagy a barátnőiddel együtt a pult fölé foglak benneteket kiakasztani és megdugatni az összes kocsmatöltelékkel.” – mondtam neki, mielőtt még nagyon belekezdett volna a mondókájába.
A mondandóm végére még egy mosolyt is odabiggyesztettem, de nem igazán tetszett neki. Fenyegető tekintettel közelebb lép hozzám, hogy az orra horzsolja az enyémet, majd újra leribancoz. Válasz nélkül nem hagyva kifeszítem a testem és a melleimet odanyomom hozzá.
„Most akkor megdugjalak vagy csak simán nyaljalak ki,amiért ilyen közel jöttél?” – majd belemarkolok a fenekébe és odanyomom a számat az övéhez. Nem értékeli a felgma közeledésemet, ezért ellök magától és se szó, se beszéd megragadja a barátnői kezét, majd távoznak.
„Na végre! Most már mehetek hugyozni.”
A tánctér közepébe furakodom és szexualitásomat előtérbe helyezve, elkezdem rázni a feszes fenekemet. Több kiéhezett férfiállat is körém áll. Sörösüvegeiket a kezükbe szorongatva nézik erotikus csípőtáncomat. Érzem, hogy lassan hozzám simul egy izgalmi állapotban lévő egyed, aki erőteljesen megragadja hátulról a karomat. Az orrát beledugja a hajamba, mocskos testét odadörgöli a hátsó részemhez, a lényeges részekre odafigyelve. Másik kezében lévő hideg sörét a hasamnak támasztja és a melleim felé veszi az irányt. Erőszakosan elveszem tőle az üveget és nagy lendülettel a számhoz emelem. Felé fordulok. Egyik kezemmel a vállára, a másikkal a mellkasára tapadok és elkezdem lökdösni a kijárat felé. Kirúgva az ajtót nekidobom a falhoz és szorosan odasimulok hozzá. Ajkaim közelségétől és meleg leheletemtől teljesen felizgul.
„Ez tetszik!” – mondja.
Vágyai egyszer csak kirobbannak belőle, mint egy vulkán, amikor kitör. Megszorítja két csuklómat és odanyom a fal túloldalához. Megfeszített kezeivel körülölel, tenyerével pedig a burkolatot támassza, miközben a fejét lehajtja. Gyengéden végigsimítom a tarkóját. Kopasz fejét berakja a melleim közé és hangosan szuszog. Lassan felfelé veszi az irányt, közben a combjaim körül jár indiántáncot a két, óriás keze, ami folyamatosan halad felfelé. Erősen megragadja a lábaimat és befurakszik közéjük, felemelve engem.
Ajkaink összeérnek és lázas csókban forrnak eggyé. Csípőjét előre, hátra mozgatva próbálna behatolni, majd később rájön, hogy ideje ledobni a felesleges ruhadarabokat.
„Haladjunk már! Nem érek rád egész este.” – mondtam, siettetve az aktust.
Benyúlva a pólója alá, fentről lefelé szenvedélyes simogatásba kezdek, amíg el nem érem az övét. Kigombolom a farmerját, majd lehúzom a sliccét és benyúlok a nadrágjába. Nagy sóhajtások közepette olyan hangokat ad ki, mint akinek orgazmusa van, de még alig értem hozzá. Kiemelve a szerszámot leguggolok elé és munkához látok. Az élvezet egyértelművé válik. Teljesen megmerevedett szerszámát lassan kihúzom a számból, és felegyenesedem.
„Ne most hagyd abba, mindjárt meglesz.” – mondta, tuszkolva vissza a fejemet.
„Befejezem, ha fizetsz.”
„Mi van?” Mi vagy te, kurva?” – mondta viccelődve – „Ne szórakozz velem bébi, csináld tovább, annyira jó vagy.”
„Fizess seggfej!”
Csak mosolygott. Nem vette komolyan amit mondtam.
Megpöcköltem még egyszer a magasba ágaskodó falloszát és mosolyogva távoztam.
Tags: blog, csildicsildi, durva, élet, jane, porno, sex, Szex, történet, Trágár, vulgáris
Jane - Kibaszott jó életem van
Posted by csildicsildi | Filed under Erotika
Reggel van. Ha normálisan tanultam volna idegen nyelvet a suliban, most tutira azt mondanám: „Fuck you!”. Megpróbálom kiemelni a fejem a párnák közül, de nem megy. Teljesen beleragadt a pofámba, pedig az ablak tárva nyitva van. Andalító mikor arra ébredsz, hogy a kibaszott madarak csiripelnek.
Lebaszom magamról a takarót, ami szintén beragadt a két lábam közé. Fasza! A mai napom is kurva jó lesz, érzem előre. Feltápászkodom az ágyról, mint valami 75 éves öregasszony, és bónuszként nagy erővel, de nem szándékosan nekinyomom a bokámat az ágy oldalának, ami úgy finoman kemény, majd az összes szomszéd édesanyját és családtagját igen kedvesen vulgáris szavak zömegével illetem. Kicsoszogok sántán és hunyorított csipás szemekkel a fürdőbe. A tükörbe tekintve, meglátva magamat, azt kívánom bárcsak megkövezték volna azt az állatot, aki kitalálta a tükör lényegét. Nagy szitkozódás után, vállat vonva rástartolok a wc-re. Legyen már valami jó is ebben a reggelben. Minden cucc kitétele után megpróbálok erőt venni magamon és visszamenni a szobáig. Útközben hallom, hogy szirénák hangoztatják harsány hangukat. Kibaszott szirénák, kuss legyen! Beérek a szobába és még mindig csipognak ezek az átkozott madarak az ablakom előtt. Mérgemben megfogom azt a trófeát, amit még anno általános suliban kaptam az énekkari fellépésemért és kivágom az ablakon, megcélozva a madarakkal teli fát. Elrepültek. Jó munkát végeztem. Hátracsapom a kócos hajam és visszadőlök az ágyra. Végre csönd van. Ránézek az órára lusta tekintettel, délután fél 4 van. Ah, fasza, van még időm. Lecsukom szemeimet és elmélkedem. Alfából visszatérve egy hang zavar meg, ami egyre hangosabb és idegesítőbb. Begurult az utcára a fagyistriciklis. A vezető egyén, aki 16 éves és talpig fehérbe van öltöztetve megállás nélkül elkezdi csörömpöltetni a rohadt csengőjét, hogy mindenki tudja, hogy itt van és lehet menni a kibaszott fagyiért. Hanyatt feküdve lassan kinyitom a szemeimet és a hajamba beletúrva, mint egy gyilkos emelkedem fel az ágyról. Vérrel futtatott szemeim szinte ölni lennének képesek. A célpont: a fagyisfiú! Odalépek az ablakhoz és mélyről jövő dühömet a célpont felé irányítva kiordibálom, hogy „A kurva anyádért kell pont itt csörömpölni te seggfej. Keress normális munkát, innen meg takarodj haza!” A srác megilletődött arccal turbó sebességbe kapcsolva elhúzza a belét.Végre, kibaszott csönd van. Kóvályogva megkeresem a gyűrött cigis dobozomat, ami a Bourbon mellett van. Ha már itt vagyok, iszok egyet. Meglendítem az üveget és az édes nedű a számban köt ki. Ez jól esett. Kikotrom a dobozból a cigarettát és meggyújtom. Mint egy drogos, aki hetek óta nem kapott anyagot teljes extázisba esem a két elegy keverékétől. Ennél jobb nem is lehetne az életem. Lassan kifújom a füstöt és élvezem, hogy a testemet átjárja a méreg. Már sötét van, mindjárt mehetek dolgozni. Elnyomom a cigit és odalépek a szekrényhez. Nagy nehezen felöltözöm, belövöm a hajam és kisminkelem magam. Bebaszom magam mögött az ajtót és elindulok. Útközben megállok egy fűszeresnél dohányt venni. Az eladónő végigmérve titokban fintorgó tekintetet vet rám. A kasszához lépve odaszólok neki: „Mi a faszomat bámul?” Csak hebeget, habogott, szavak nem jöttek ki a torkán a meglepődöttségtől. Odadobtam a pénzt a pultra és elvettem az árut. A kilincset megfogva még visszafordultam és megvetést sugárzó szemeket nyomtam az eladónő, Marika felé, majd ezt az ajtót is bebasztam magam mögött. Sietnem kell, mindjárt kezdődik a műszakom. Magas sarkúban totyogok az úton és a táskámat kotrom a nem rég megvásárolt cigi után. Kiveszek egy szálat és a számba dugom. Közben megáll mellettem egy fekete Mercedes, sötétített ablakokkal, ami elindul lassan lefelé és kiszól egy mély, férfias hang.
„Adhatok tüzet?” Mosolygós arccal pozitív válaszra méltatom a kérdező felet. Behajolok az autó ablakán és odatartom a cigaretta végét. Végig a tüzet adó személyt nézem, akire csábos tekintetet sugárzok.
„Mennyi?”
„Tizenötezer, egy óra.”
”Jó drága vagy.”
„A jó cuccot meg kell fizetni, nem de?”
„Na, rakd be a picsád és megkapod hátulról.”
Jane vagyok, 21 éves és ez a munkám!
Tags: blog, csildicsildi, durva, élet, jane, mocsok, munka, Napló, pénz, Szex, szexualitas, Trágár, utcalány